Miért nem ér ide a kínai áru 30 nap alatt?

Miért nem ér ide a kínai áru 30 nap alatt?

 

Valóság és buktatók a gyűjtőkonténeres szállításban

Sokan ma is abból indulnak ki, hogy a tengeri szállítás átfutási ideje megegyezik magával a hajóút hosszával. Ha egy partner azt kommunikálja, hogy Kína és Európa között a tengeri tranzitidő nagyjából harminc-harmincöt nap, abból sok importőr automatikusan arra következtet, hogy az áru ennyi idő alatt meg is érkezik Magyarországra.

A gyakorlat azonban ennél jóval összetettebb.

A valóságban gyakran ötven-hatvan, bizonyos esetekben akár hetven nap is eltelik a megrendeléstől addig, amíg az áru ténylegesen megérkezik a magyarországi raktárba. A különbség pedig jellemzően nem magán a tengeri útvonalon keletkezik, hanem a logisztikai lánc kevésbé látható szakaszaiban: a kikötőkben, gyűjtőraktárakban, vámeljárások során vagy éppen a konténer konszolidációs folyamatában.

Különösen igaz ez a gyűjtőkonténeres, vagyis LCL szállításokra, ahol több importőr áruja osztozik ugyanazon a konténeren.

 

Kína logisztikai rendszere mögött hatalmas infrastruktúra áll

Kína az elmúlt évtizedekben tudatosan építette fel azt az ipari és logisztikai hátteret, amelynek eredményeként ma a világ egyik legfontosabb exportközpontjává vált.

A fejlett kikötők, az országot behálózó autópályák, a vasúti infrastruktúra és a gyártási klaszterek rendkívül gyors belső árumozgást tesznek lehetővé.

A fejlődés nagyságrendjét az alábbi adatok jól mutatják.

Kínai belföldi infrastrukturális gerinchálózat 1980 2000 2023 / 2026-os fejlődése
Autópálya-hálózat hossza

 

0 km 16 000 km 180 000 km felett
Vasúthálózat teljes hossza

 

53 000 km 68 000 km kb. 160 000 km
Nagysebességű vasútvonalak

 

0 km 0 km 42 000 km felett
Kikötők összkonténer-forgalma (TEU)

 

6 millió TEU 35 millió TEU 300 millió TEU felett

Ez a gigantikus belső hálózat köti össze az olyan mikrotételes kereskedelmi központokat, mint Yiwu, vagy a hagyományos exportkapukat, mint a Canton Fair helyszíne, a tengeri kikötőkkel.

A hatalmas gyártási klaszterek és a beszállítói láncok sűrűsége miatt a kínai áru rendkívül gyorsan eléri a kikötőket.

Az igazi logisztikai kihívások azonban sok esetben csak itt kezdődnek.

 

A gyűjtőkonténeres szállítás egyik legnagyobb kockázata a láncreakció

A gyűjtőkonténeres szállítás egyik legnagyobb előnye a költséghatékonyság. Ugyanakkor pontosan itt jelenik meg az egyik legnagyobb kockázati tényező is. Mivel több importőr áruja kerül egyetlen konténerbe, egyetlen adminisztratív vagy operatív hiba az egész folyamatot képes befolyásolni.

A gyűjtőforgalom legnagyobb kockázata tehát maga a láncreakció. A leggyakoribb problémák jellemzően már az indulási oldalon jelentkeznek.

 

Az LCL szállítás kritikus buktatói

Kockázati tényező az indításnál Logisztikai és adminisztratív háttere Közvetlen hatás az idővonalra
Gyártói csúszások és készrejelentés A gyár nem készül el időben a termékkel, vagy késve adja át a belföldi fuvarozónak Lekési a rögzített zárási időt (cut-off), ami azonnali 7–14 napos halasztást jelent a következő hajóig
Dokumentációs pontatlanságok Hiányos csomagjegyzékek, pontatlan kereskedelmi számlák vagy rossz vámtarifa-besorolás (HS kód) Az indító kikötőben vagy az európai beléptetésnél a vámhatóság visszatarthatja az árut ellenőrzésre (akár 5–10 nap csúszás)
Társbérlői kockázat a konténerben A gyűjtőkonténerben lévő másik cég engedélyköteles vagy téves árunyilatkozatot tesz (pl. CE tanúsítvány hiánya, állategészségügyi igazolás hiánya) A hatóság a teljes konténer fizikai vizsgálatát rendelheti el, ami a vétlen importőrök áruját is napokra vagy akár hetekre blokkolhatja

Sok esetben előfordul, hogy egy importőr saját szállítmánya teljesen rendben van, a folyamat mégis megáll.

Ennek egyszerű oka van. A gyűjtőkonténerben nem kizárólag a saját folyamataink határozzák meg a végső szállítási időt. Egyetlen szereplő hibája képes teljes konténereket megakasztani.

Pont ezért válik kiemelten fontossá, hogy a teljes logisztikai folyamat minden egyes pontja előre kontrollált legyen.

 

Mennyi a valós szállítási idő Kína és Magyarország között?

A legtöbb kalkuláció kizárólag a tengeri tranzitidőből indul ki.

A teljes logisztikai folyamat azonban ennél jóval hosszabb, és több olyan szakaszból áll, amely jelentősen befolyásolhatja az átfutási időt.

A reális tervezéshez minden esetben a teljes logisztikai láncot szükséges figyelembe venni, nem kizárólag magát a hajózási időt.

Az alábbi átlagos idővonal jól mutatja a különbséget az elméleti és a gyakorlatban tapasztalható valós átfutási idő között.

 

Időbeosztás a feladótól a magyarországi raktárig

Logisztikai fázis megnevezése Elméleti / Optimális időtartam Reális / Kockázatokkal növelt időtartam A fázis valós tartalma és műveletei
Indulási oldali konszolidáció 3–5 nap 7–12 nap Beszállítás a kínai gyűjtőraktárba (CFS), vámkezelés, konténerbe rakás, kikötői kikocsizás
Tengeri főfuvarozás (Adria) 28–32 nap kb. 32–75 nap Tengeri út a kikötők között, beleszámítva az esetleges kikötői várakozásokat a sűrű menetrendek miatt
Kikötői vagy budapesti érkeztető raktár dekonszolidáció (CFS) 2–4 nap 5–9 nap A hajó kikötése után a konténer raktárhoz mozgatása, felnyitása és az áruk vevők szerinti szétválogatása
Szárazföldi továbbítás és vám 3–4 nap 5–8 nap Tranzit fuvarozás Magyarországra (vasút / közút), érkezési vámkezelés és a végső belföldi disztribúció
Összesített átfutási idő 36–45 nap 49–104 nap A megrendeléstől a magyarországi raktárkapun történő lerakodásig eltelt valós naptári napok száma

Látható, hogy a legtöbb vállalat által kalkulált harminc-harmincöt napos szállítási idő valójában csak a folyamat egyik elemét jelenti. A teljes ellátási lánc ennél jóval több ponton képes lassulni. És ezek a csúszások sok esetben nem a tengeren keletkeznek.

 

A legnagyobb veszteség sokszor nem maga a szállítási költség

A vállalatok jelentős része még mindig elsősorban a fuvardíj alapján választ logisztikai partnert. Pedig a valós költségek sok esetben nem itt jelentkeznek.

Egy csúszó szállítmány gyakran okoz:

  • csúszó ügyfélkiszolgálást
  • készlethiányt
  • termelési fennakadást
  • megnövekedett raktározási költségeket
  • kötbéreket
  • ellátási lánc bizonytalanságot

 

A kérdés tehát nem kizárólag az, hogy mennyibe kerül maga a szállítás.

Sok esetben sokkal fontosabb kérdés, hogy mekkora veszteséget okoz egy olyan késés, amelyre a vállalat előzetesen nem tudott felkészülni.

Biztonságos megoldások a Seahorse segítségével

A nemzetközi szállítmányozásban a bizonytalanságok és az előre nem tervezett költségek jelentős része megfelelő szakmai előkészítéssel megelőzhető.

Egy jól szervezett logisztikai folyamat esetében ugyanis nem kizárólag maga a tengeri szállítás számít, hanem az is, hogy a teljes folyamat az indulási ponttól kezdve végig kontroll alatt maradjon.

A Seahorse gyűjtőkonténeres szolgáltatásai pontosan ezt a kiszámíthatóságot támogatják.

Nemzetközi partnerhálózatunk segítségével már a kínai indulási oldalon lehetőség van a dokumentációk előzetes ellenőrzésére, a gyűjtőforgalom megfelelő előkészítésére, valamint azoknak a potenciális problémáknak az időben történő kiszűrésére, amelyek később jelentős fennakadást okozhatnak a teljes szállítási folyamatban.

Az adriai kikötőkön keresztül szervezett megoldásaink gyorsabb és stabilabb európai belépési lehetőséget biztosítanak, miközben ügyfeleink számára folyamatos információáramlást, átlátható folyamatokat és tervezhető működést biztosítunk.

Tapasztalataink szerint a sikeres nemzetközi logisztikában hosszú távon nem önmagában az ár jelenti a legnagyobb versenyelőnyt.

A valódi érték ott keletkezik, amikor az ellátási lánc minden szereplője pontosan tudja, mi történik a folyamat egyes szakaszaiban, és a váratlan fennakadások nem veszélyeztetik a vállalat működését.

A Seahorse célja pontosan ez.

Hogy ügyfeleink számára a nemzetközi logisztika ne bizonytalanságot jelentsen, hanem egy biztonságosan tervezhető, kiszámítható üzleti folyamatot.

 

Egy kérdés minden importőr számára

Mikor ellenőrizte utoljára, hogy a kínai importfolyamatában valóban a fuvardíj jelenti-e a legnagyobb költséget vagy azok az előre nem látott késések, amelyek végül sokkal nagyobb üzleti veszteséget okoznak?